<p style="text-align: justify;"><strong>Az erkölcsi értékeket a vallások és a kultúra őrizte évezredeken át, hagyományai, szokásai és illemtana által. Sokszor hallottam azt, hogy a környezetvédelmi problémák nem szimplán amiatt megoldatlanok mert egyre többen vagyunk és a klíma szélsőségessé válik az ipar intenzív természeti erőforrás használata miatt. Itt mélyebben gyökerezik a probléma. Ha mélyebbre ásunk látni fogjuk, hogy a <em>megoldások hiánya az emberi hozzáállásban rejlik</em>. A következő három jellemző tesz minket a környezeti problémák okozójává. Igen, többes számot használok mert én se voltam születésem óta környezetvédő és ez a folyamat élet hosszig tart, így mindig lesz hova fejlődni.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Lássuk melyek az eredők és mik azok a lépések, amik engem a megoldások felé vezetnek.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Kapzsiság:</strong> Két dologra tudnám visszavezetni ezen hajlamunkat. Az egyiket a biológia tankönyvekben kell keresnünk. <em>Ösztön szinten a „túlélésért” küzdünk ily módon <u>felhalmozunk</u> mindent ahelyett, hogy csak olyan dolgokat birtokolnánk amire szükségünk van.</em> Csak egy példa: miért kell megvennünk a másik ugyan olyan szabású, színű felsőt amikor már van egy?! Ilyenkor jön a „mert HA ez és ez történik” gondolatok. Bea Johnsontól hallottam, hogy az „if”-ekkel tehát a „ha ez vagy az történne” gondolattal le kell számolunk. „Ha vékonyabb leszek, ha elszakadna a ruha” vagy ha más egyéb indokot találunk a felhalmozásra, szüntessük meg.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Azonban nehéz nem erre az ösztönünkre hallgatni, ha az <em><u>anyagias</u> és „tárgyközpontú” azaz <u>materialista világ</u></em> folyton folyvást minden kommunikációs platformon a <em>birtoklás vágyát rejti el gondolatainkban</em>. Ezt találom a másik eredőnek. A <em><u>rendszerünk pénzben kommunikálja az értéket</u></em><u>, </u>azonban<u> sok pénzben felbecsülhetetlen érték van</u> (ez mondja a környezetgazdaság tanai). Hisz gondoljunk csak arra, hogy egy igaz barátságnak, a friss szellő érintésének, a tiszta forrásvíz ízének, az erdő békéjének valódi értékét nem tudjuk sem <em>felbecsülni </em>(pénzben), sem megbecsülni (sajnos). Nem birtokolhatunk mindent, azonban ráeszmélhetünk <em><u>valódi értékeire</u></em>.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Jó gyakorlat:</p>
<p style="text-align: justify;">Engem jó irányba sodort ezen a téren a következő. Elkezdtem másképp viszonyulni tárgyaimhoz. Feltettem magamnak azt a <strong>kérdés</strong>t, hogy például <strong>miért kell</strong> elfogadnom konferenciákon az ötvenegyedik tollat, vagy miért kell a harmadik fekete top. Számomra az segített és segít, hogy szépen átjárom a háztartásomat és szelektálok, <strong>rendszerezek</strong>, átláthatóvá teszek, <strong>minimalizálok</strong> minden tárgyi eszközt. Törekszem a <strong>dolgok helyett az élmények gyűjtését</strong> előtérbe helyezni és arra is igyekszem, hogy ezen pillanatokat ne akarjam minden áron fotók által birtokolni, szimplán átéljem és az emlékeimben őrizzem. (Számomra ez különösen nehéz feladat, mert annyi szép pillanatot találok az életben).</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Önzés:</strong> A kapzsisághoz szorosan kapcsolódik az önzőség. Kisgyerekek születésük után egyből önzően viselkednek. Mindent magukénak szeretnének, azonban felnőve megtanulják azt, hogy önzetlenül sokkal többet kaphatnak.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Jó gyakorlat:</p>
<p style="text-align: justify;">Számomra az <strong>önkéntesség</strong> segített sokat. Rengeteget kaptam úgy önkéntes munkák által, hogy a bankszámlámon lévő összeg nem növekedett, sőt többször inkább csökkent. Azonban a <strong>lelki gazdagság felbecsülhetetlen</strong>, amit azáltal kaptam, hogy egy csapat emberrel közösségben teszek a közös, jó célokért. Felbecsülhetetlen mert rengeteg képességet sajátítottam el, igaz barátokat szereztem és megtanultam szívvel lélekkel tenni a kitűzött céljaimért.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>Közöny:</strong> Ha <em>nem látjuk a dolgok valódi értékét</em> sanszos, hogy <em>nem is fog érdekelni</em> minket az, hogy mi történik vele. Egyszerűen <em>nem látjuk az összefüggéseket</em>. Nem érdekel minket, hogy látjuk az óceáni szemétszigeteket, vagy a szúnyogírtó repülőt halljuk, amely a mi egészségünkre is káros anyagot szór magából. Nem törődünk azzal, hogy érezzük a nap perzselő melegét a bőrünkön, mert nincs árnyékot adó fa. <em>Tudjuk azt is, ha az ökoszisztéma sérül az ránk is hatással van és itt nem a bolygó megóvása a cél (hisz a Természet nélkülünk is kiválóan alkalmazkodik a változáshoz), hanem az emberiség jövője a tét. </em>Még azt se mondhatjuk, hogy nem érint minket a probléma hisz <em>az életünk minden mozzanatában kapcsolatban vagyunk egymással</em>, tetteink döntéseink másokra jelentős hatással vannak. Egy póló megvásárlásával támogathatjuk a gyerek munkát, egy csokoládé megvásárlásával a gorillák élőhelyének elpusztítását, de a közöny és érdektelenség miatt nem látjuk az összefüggéseket. Sokszor a saját egyéni problémáinkon nem látunk túl, ami valószínű a két előbbi eredővel vannak összefüggésben.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Jó gyakorlat:</p>
<p style="text-align: justify;">Számomra az segített, hogy elkezdtem <strong>felfedezni újra a világot</strong>. Törekedtem nem elfogadni, a média platformon kapott manipulatív információkat, hanem sajátokat alkottam. Elkezdtem meglátni az összefüggéseket. Nem kell nagy dologgal kezdeni. Először <strong>kezdjük</strong> például a <strong>tudatos vásárlással.</strong> Hisz amint utána járunk annak mit eszünk, az hogyan készül, mit tartalmaz, milyen hatással van embertársainkra és a környezetünkre „felébredünk a közönyből” és tettekre készek leszünk. Rájövünk, hogy a hétköznapi döntéseinknek igenis súlya van. Ajánlom figyelmetekbe a tudatos vásárlók 12 pontját és a weboldalukat: tudatosvasarlok.hu .</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong> </strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong> </strong></p>
<p style="text-align: justify;">Azt mondjuk intenzív, jelentősen környezetszennyező mezőgazdaságra van szükségünk, ami ellátja az éhező, egyre bővülő népességünket. Azonban, hogy jut el úgy az éhezőkhöz az élelmiszer, ha a nagyobb élelmiszerláncok csak csekély részét ajánlják fel a lejárat közeli élelmiszereiknek a hátrányos helyzetű emberek javára? A megmaradt élelmiszerek nagy része inkább szemétlerakókra kerül -mondván, ha minden ilyen élelmiszert odaadnának az éhezőknek, nem vásárolnának náluk. Ily módon a mezőgazdaság a célját nem tudja elérni, szimplán élelmiszerpazarlást és más környezeti és/vagy társadalmi problémát eredményez túltermelésével.</p>
<p style="text-align: justify;">Ugyancsak megfigyelhető ez a gyakorlat a ruhaiparban is, mert sok népszerű márka az újrahasznosítás helyett elégeti a nem eladott termékeket. Ezzel a módszerrel nemcsak az előállítás által, hanem a megsemmisítéssel is jelentős környezeti terhet ró ránk.</p>
<p style="text-align: justify;">Van olyan ország, ahol addig nem oltják a tajga tüzeit, ameddig a <u>közvetlen</u> gazdasági kár nem nagyobb, mint a tűzoltás költsége ...</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Hogyan történhet meg mindez? Honnan ered? Saját emberi hozzáállásunkból. De! <u>Ne</u> másokra mutogassunk, <u>ne</u> másokat okoljunk. Legyünk jó példák, kezdjük magunkkal a változást így leszünk hatással embertársainkra.</strong></p>
<p> </p>
A környezetvédelmi problémák forrása a kapzsiság, az önzőség és a közöny – De van megoldás!
Létrehozva
2019. 08. 24. 14:23